Egy ajtóra nézett, ami egy kis megnyugvást adott szívének, lelkének. Ott volt a biztonság, az ajtó mögött, ott a férfi mellett. Gondolkodás nélkül felállt, és az ajtó felé vette az irányt. Benyitott. A férfi hirtelen felkelt, pisztolyt fogott rá. Azt hitte, hogy Ő jött, ő aki ma megölt egy újabb embert. Mikor Booth letette a fegyvert Bones felé lépett. Elmondta mi nyomja a lelkét A férfi próbálta megnyugtatni, nem ő neki szólt ez , hanem istennek.
A nő nem akart egyedül maradni, nem akart kimenni, a férfi karjaiban akart lenni. Ledőltek az ágyra, majd ismét rátört a zokogás, de lassan megnyugodott. A férfi szívverése adott neki megnyugvást. " Mi lett volna ha őt veszítem el"-ennek a gondolatára szorosabban bújt hozzá. Belevájta a körmeit a bőrébe, mire a férfi felszisszent.
- Jaj ne haragudj!-suttogta.
- Kérlek, te ne hagyj el soha!
- Itt leszek mindig-mondta Booth lágyan- Itt leszek veled, addig amíg Isten is úgy akarja.
Aztán megtörtént, a csók, az utolsó lépés az ajtón, amit néhány perce nyitottak ki. A csók egyre hevesebb lett- A férfi a nő fölé hajolt. Egy pillanatra eltávolodott, hogy lássa őt, de Bones visszahúzta. Nem bírta a távolságot elviselni, minél közelebb akarta érezni magához. Egyre vadabbul értek egymáshoz, ruháikat szinte letépték egymásról. 6 év elfojtott szenvedély tört fel belőlük. Ezen az éjszakán eggyé váltak.
ez is és az előző is nagoyn jó lett!ahhoz is akartam írni,de nem engedte,így csak ide komizok:
VálaszTörlésImádom Ezt a Reeley-t!Remélem sikerül a terve..:P..várom a folytatást!!
hűűűű ez ütős lett, simán elképzelem, hogy ez történt azon az éjszakán.... plusz jó élethűre sikeredett, a monitorom szinte lángolt :D
VálaszTörlésjól esett, írj még hasonlókat sokat